Az volt a kérése, hogy ha elmegy, akkor ünnepeljük meg őt, ünnepeljük meg az életét. Maori szokás szerint a gyászolók nem sírással búcsúznak attól akit elveszítenek, hanem hálát adva megünneplik, hogy közöttük volt.
2013-ban elveszítettem pszichodráma tanítómat, mesteremet, Dr. Max G. Claytont. Max az Australian College of Psychodrama igazgatója volt, de folyamatosan járta a világot. Magyarországra már jó húsz éve járt el rendszeresen. Tanítványai gyászolták Magyarországon, csakúgy, mint Ausztráliában, Hollandiában, Japánban és a Föld más részein.
Max egy teljes élet után, békében távozott. Az volt a kérése, hogy ha elmegy, akkor ünnepeljük meg őt, ünnepeljük meg az életét. Maori szokás szerint a gyászolók nem sírással búcsúznak attól akit elveszítenek, hanem hálát adva megünneplik, hogy közöttük volt, hogy együtt lehettek vele és felelevenítik a jó dolgokat, az örömeket, amit megéltek vele.
Össze is jöttünk közel negyvenen Szentendrén és így tettünk. A hála természetesen áradt belőlünk. Egy nagy rét közepén körben állva egymás után fejeztük ki spontán cselekvéssel, gesztusokkal, dramatikus eszközökkel, hogy mit adott nekünk Max és az általa létrejött közösség. Érzéseink összefonódtak és egyre intenzívebbek, mélyebbek lettek. Így kapcsolódtunk mindahhoz, ami fontos mesterünkben, magunkban, egymásban, ami túl van szavakon és ami az élet legmélyebb titka. Az utolsó rituálék során elfogytak a szavak és a nagy ívű mozdulatok: szorosan körben állva, egymás vállát érzékelve közösen lélegeztünk, a csend tágasságában és békéjében.
Szeretném közzétenni búcsúlevelét. Levele szerint búcsúzása az élettől a növekvő bölcsesség és szeretet megtapasztalása volt. Hiszem, hogy halálában az teljesült be, aminek csíráját életében elvetette.
Final Page
27 March 2013
To: All those of you who have loved me and have expressed this in mail, through sending cards, flowers, gifts, phone calls, texts, accounts of what you have gained, smiles and in so many other ways.
I have gratefully received and taken into myself all of these things and the spirit of your beings. Please do not worry about any of these things.
I have been experiencing a greater love of life and become wiser.
My life has been enriched in so many ways. If you are able to make a celebration of my life this is OK. If you are not able to do this, it is ok too.
I will take with me the sun and the moon and the stars and the spirit of the Living Christ who is the central part of me, and you whether you know this or not.
As far as I know my love for you is genuine. I know that you will be grieving before and /or after this celebration. I value the Irish wake, however, a funeral celebration is not a wake, there is room for everything. (…) You are not forgotten whether you live in Australia, New Zealand, Japan, Greece, Hungary, the Netherlands, the United States and Palestine. You are all a part of a wonderful world.
Love,
Max
A dal, amit a temetésén játszottak saját kérésére: „I Hope You Dance”. A dal Max életfilozófiáját tükrözi: életet, ami változás, folytonos kíváncsiság, felfedezésvágy, megújuló remény, hit, út a teljesség felé. Élet, ami a szabadság tánca. Ez a dal pedig egyben egy áldás is, ezt az életet kívánva nekünk, mindannyiunknak. Nekem ez Max hagyatéka. Gazdag örökség.
I hope you never lose your sense of wonder,
You get your fill to eat but always keep that hunger,
May you never take one single breath for granted,
GOD forbid love ever leave you empty handed,
I hope you still feel small when you stand beside the ocean,
Whenever one door closes I hope one more opens,
Promise me that you’ll give faith a fighting chance,
And when you get the choice to sit it out or dance.I hope you dance….I hope you dance.