Laborczi Dóra interjúja.

Lelkes Orsolya közgazdász és coach a boldog élet titkát keresi Fenntartható hedonizmus című könyvében. Azt a jó életet, amely sem pótcselekvésekkel, sem függőségekkel vagy túlfogyasztással nem pótolható, és amelynek alapja az, hogy saját alapszükségleteinkkel jóban legyünk. Ebből következhet az egyensúly, amiben sem magunknak, sem másnak, sem a természetnek nem ártunk. Interjúnk barangolás az ókori filozófia, a mai boldogságkutatás és a közgazdaságtan határmezsgyéjén. Barátságos invitálás egy párbeszéden és önismereten alapuló, virágzó életre.


A könyvben nagyon optimista vagy, mert azt állítod hogy mindenki képes virágzó életet élni, de az ember mégis sokszor akadályokba ütközik azzal kapcsolatban, hogyan is élhet jól, boldogan. Neked mi a recepted ezzel a dilemmával kapcsolatban? Hogy tudnak az ember személyes igényei másokéval összhangba kerülni?

Ez egy folyamatos egyensúlykeresés, minden élethelyzetben, minden pillanatban. Nem statikus, kőbe vésett valami, hanem ennek az egyensúlyozásnak, középútkeresésnek a művészete.

Nagyon sok tudás van a könyvben, de nagyon személyes is – abból a szempontból, hogy az olvasó személyes fejlődését segíti, a te motivációid viszont csak érintőlegesen szerepelnek benne. Hogyan alakult az utad a közgazdaságtantól a pszichodrámáig?

Kamaszkorom óta foglakoztattak társadalmi, politikai témák. Amikor közgazdász lettem, akkor a közpolitika érdekelt: hogyan lehet jó világot építeni, jó közösségekkel, méltányossággal, etikusan. Ez mindig jelen volt az életemben, akkor is, amikor a Pénzügyminisztériumban dolgoztam. Vagy amikor társadalomkutatóként tanultam annak az irodalmát, hogyan lehet információval segíteni azt, hogy jobb döntések szülessenek. Ezzel párhuzamosan volt egy nagyon mély személyes vágyam is: az, hogy én hogyan tudok jobb életet teremteni magam és mások számára és ehhez aktívan hozzá is járulni. Ez vezetett ahhoz, hogy pszichológiát, pozitív pszichológiát tanultam, pszichodráma csoportvezető is lettem. Egyre inkább úgy éreztem, hogy élesen elválik egymástól ez a két terület – a közgazdaságtan világ- és emberképe és a személyes fejlődésünk. Mintha nem érnének össze. Azt gondoltam, érdemes lenne ezeket összefűzni és megnézni, hogyan gazdagíthatják egymást.

Kritikával indítom a könyvet: azzal, hogy miért kihívás számunkra az a gazdasági rendszer, amiben élünk, mik annak a válságjelenségei, és aztán azzal folytatom, hogy mi az, amit mi tudunk tenni.

Ez a könyv az én szabadság-projektem. […]”

Link:

Az interjú teljes szövege a Könyves Magazin oldalán olvasható: https://konyvesmagazin.hu/bookline-zold/lelkes_orsolya_interju_zold.html