Recenzió a Budapesti Corvinus Egyetem Kovász folyóiratában

Báló András könyvkritikája

Lelkes Orsolya Fenntartható hedonizmus című könyve, melyet a Bristol University Press 2021-ben adott ki, iskolateremtő jelentőségű munka. Jóllehet a fenntartható hedonizmus nem teljesen újkeletű fogalom, hiszen a „hedonista fenntarthatóság” már 2009-ben, Bjarke Ingels dán építész TED előadásában is megjelent, illetve a témát „alternatív hedonizmusként” Kate Soper 2008-as cikke is tárgyalja [Alternative Hedonism, cultural theory and the role of aesthetic revisioning; Cultural Studies 22 (5); magyarul in. Scheiring G., Jávor B. (szerk.): Oikosz és Polisz; L’Harmattan, Budapest, 450–472. o.]. A fogalmat tágabb, környezetfilozófiai megközelítésben azonban elsőként Lelkes tárgyalja. A könyv összekapcsolja a kutató két fő vizsgálódási területét: a fenntarthatóság problematikáját és a pszichodrámát. E két távolinak tűnő tématerület Lelkes munkájában egységet alkot. Az írás interdiszciplináris remekmű, mely miközben épít a fenntarthatósággal kapcsolatos filozófiai iskolákra, kutatási hagyományokra, meglehetősen újszerű szemléletével, egyedülálló módszertanával mégiscsak szakít azokkal.

A szerző már a bevezetés kezdetén definiálja a könyv célját: rátalálni egy olyan életstratégiára, melynek révén úgy elégíthetjük ki legmélyebb szükségleteinket, hogy közben organikusan kapcsolódunk a világhoz, melyet folyamatosan regenerálunk, újratermelünk, így az fenntartja és formálja is életmódunkat. E szimbiózist Lelkes „virágzó életnek” (flourishing life) nevezi. Ezen életforma eléréséhez átfogó, strukturális megoldásokat nem kínál művében, jóllehet a közösség szemszögéből, de mindvégig az egyénre fókuszál. Álláspontja szerint a világ mostani fejlődési iránya nem tartható, az erőforrások felhasználása és az „élettel való elégedettség” (life satisfaction) kapcsolatának felülvizsgálatára van szükség.