Scroll Top

Média

ReBusinessPodcast_foto
Re-Business podcast: „Ne váljunk a vágyaink rabjává!”

Dr. Lelkes Orsolya közgazdász, társadalomkutató a Fenntartható hedonizmus című könyv szerzője új szemszögből vizsgálja meg azt, hogyan érdemes a boldogságról, a boldogulásról, és úgy általában a virágzó életről gondolkodnunk. Szerinte újra kell kalibrálnunk az élvezetkeresési stratégiáinkat. Lehet pozitívan is tekinteni a lemondásra, vagy kizárólag csak szenvedések árán lehetünk fenntarthatóak?
Az interjút Pistyur Veronika készítette a Betone stúdiójában.

136802_konyves_zold_rovat_640x360_podcast_1
Bookline zöld podcast: nem az élvezetkeresést kell kimaxolni

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.
Ebben az adásban a Fenntartható hedonizmus című könyv szerzőjével, Lelkes Orsolya közgazdásszal és coach-csal beszélget a házigazda, Litkai Gergely a boldog élet titkának kereséséről, túlfogyasztásról, függőségekről és arról, hogyan lehet megtanulni jobban élni.

Lelkes-Orsolya-konyvbemutatoja-Koszegen_ed2-1230x960
Könyvbemutató Kőszegen

Dr. Lelkes Orsolya „A fenntartható hedonizmus” című könyvét mutatta be, beszélgetéssel egybekötve. Az írónő körbejárta, hogy milyen lehet az a „virágzó élet”, ami nem (méreg)drága a Földnek, a „végtelen növekedés” helyett hogyan teremthetünk lehetőségeket és utakat magunknak, ami tényleg a boldogabb lét és jövő felé vezet, egyben a természetet is megőrzi. Az pályázat alkotói dr. Lelkes Orsolya Fenntartható hedonizmus című nagyszerű könyvét kapták ajándékba, melyet a rendezvényen az írónő dedikált is.

Screenshot-176-1230x645
Zöld Egyenlőség podcast

A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdáiból, mitől más, mint a pozitív pszichológia általunk már sokat kritizált irányzata, és vajon ez csak a társadalom jobbmódú tagjainak szól-e?