Interjú a Jazzy Rádió Dr. Jazzy műsorában

A Bookline Zöld podcastjában természetesen olvasunk: mindent, ami a könyvekből megérthető az ember és a környezet viszonyáról és a jövő lehetséges forgatókönyveiről, amelyeket mi is alakítunk.
Ebben az adásban a Fenntartható hedonizmus című könyv szerzőjével, Lelkes Orsolya közgazdásszal és coach-csal beszélget a házigazda, Litkai Gergely a boldog élet titkának kereséséről, túlfogyasztásról, függőségekről és arról, hogyan lehet megtanulni jobban élni.

A Jazzy Rádió Business Class adásában László Csaba és M. Szűcs Péter kérdezi Lelkes Orsolyát. „Már önmagában a cím is vonzóvá teszi a könyvet, hiszen vannak ugye, akik szeretnek élni…”

„Hogyan tudunk olyan életstratégiát kialakítani, amelyben teszünk a saját és a bolygónk egészségéért, ugyanakkor élvezni is tudjuk az életet? Miként tudunk szakítani azzal a szemlélettel, hogy a boldogság és a siker pénzben, javakban és korlátlan vágykielégítésben mérhető?”
Moderátor: Oláh Andrea, rádiós újságíró

Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.

Dr. Lelkes Orsolya közgazdász, társadalomkutató a Fenntartható hedonizmus című könyv szerzője új szemszögből vizsgálja meg azt, hogyan érdemes a boldogságról, a boldogulásról, és úgy általában a virágzó életről gondolkodnunk. Szerinte újra kell kalibrálnunk az élvezetkeresési stratégiáinkat. Lehet pozitívan is tekinteni a lemondásra, vagy kizárólag csak szenvedések árán lehetünk fenntarthatóak?
Az interjút Pistyur Veronika készítette a Betone stúdiójában.

A Zöld Egyenlőségben már sokat beszéltünk a jólét és jóllét közötti különbségről. Ebben az adásban Köves Alexandra Lelkes Orsolya társadalomkutatóval beszélget e téma egy újabb árnyalatáról, a fenntartható hedonizmusról. A kifejezés már önmagában is elég provokáló. A beszélgetésből kiderül, hogy miért vezethet ki ez a fogalom a túlfogyasztás csapdáiból, mitől más, mint a pozitív pszichológia általunk már sokat kritizált irányzata, és vajon ez csak a társadalom jobbmódú tagjainak szól-e?