Az örök élet titka és az apácák

Egy apáca-vizsgálat szerint az örök (értsd: hosszúúú) élet titka a boldogság, azaz a boldog apácák sokkal tovább élnek. Legyünk akkor most mind apácák??? Mi van azokkal, akik nem akarnak? Mi van azokkal, akik hajlanának rá, de már lecsúsztak róla… például azért, mert férfiak? 🙂 A megnyugató hír az, hogy a fiatalkori pozitív életszemlélet hosszú éveket tehet hozzá az élethez – mindenkinél! Nem főnyeremény ez? Nemcsak hogy hosszú az az élet, de még ráadásul örömteli is!

A pozitív érzéseknek önmagában is értékük van – milyen jó dolog is, ha jól érezzük magunkat -, de ráadásul egy sor kedvező következménnyel járnak a fizikai egészségre és akár az élettartamra is.

Egy apácák élettörténetét vizsgáló elemzés szerint azok az apácák, akik  a rendbe kerülésük idején (átlag 22 éves korban) pozitív érzésekről számoltak be rövid önéletrajzukben, 7-11 évvel tovább éltek hat évtizeddel később. A vizsgálat számtalan szempontból izgalmas és rendkívüli. Egyrészt azért, mert egy igen hosszú távú időtartamot magába foglal: az 1991 és 2000 közötti részletes vizsgálatok személyes szociodemográfiai, egészségügyi adatait (beleértve a halálozást is) össze lehetett kapcsolni az 1931 és 1943 között írodott önéletrajzokkal, amit az apácák a rendbe lépésükkor írtak. Másrészt pedig az apácák egy rendbe tartoztak (Boldogasszony Iskolanővérek – School Sisters of Notre Dame), hasonló életkörülmények között éltek, hasonló foglalkozást űztek (tanítottak), ugyanolyan házassági és szülési élettörténetük volt (azaz semmilyen), hasonló egészségi ellátásban részesültek, azaz összességében nem volt számottevő eltérés a környezeti tényezőkben.  Ez utóbbi miatt ki lehet szűrni azt a feltételezést, hogy a halandósági eltérések oka részben környezeti tényezőkkel magyarázható.

Az alkalmazott módszertan igen alapos: csak a kézzel írott, az Egyesült Államokban született és nevelkedett nőket (azaz: angol anyanyelvűeket) választottak ki, összesen 180-at.  Az önéletrajzok érzelmi tartalmat hordozó szavait kódolták egy előre megadott rendszer szerint, megkülönböztetve a negatív, pozitív és semleges (pl. meglepetés) érzéseket. Kifejezetten érzésekre összpontosítottak, nem érzelmi reakciót kifejező vagy értékelő szavakra mint például a jó vagy rossz.

A mérőszámtól függően 7 és 11 év között húzódik az a különbség, amit a legtöbb pozitív érzelmet kinyilvánítő felső negyed és a legkevesebb ilyen érzelmet kinyilvánító alsó negyed között fennáll. Hat évtized múltán a leginkább búval bélelt (azaz legkevesebb pozitív érzelemről beszámoló) apácák közül 55% már nem élt, míg a legboldogabb (legtöbb pozitív érzelmi töltetű szót használó) apácák közül csak mintegy 21%! A hosszú élet titka tehát az, ha valaki boldog apáca. Lehet, hogy az emberiség végre ráakadt az örök élet titkára? Akkor ezeknek az apácáknak már semmi szüksége nem lesz arra, hogy az üdvösségtannal foglalkozzanak…

A jó hír, hogy mindez nem csak apácákra igaz, hanem közönséges átlagemberekre is. Ed Diener és szerzőtársa (2011) áttekintő cikkében – meta elemzések meta elemzésében, azaz több száz vizsgálatot összegezve – éppen erre jutott.  Ezek a cikkek meggyőzően állítják, hogy a szubjektív jóllét (élettel való elégedettség, opmimizmus, pozitív érzelmek, a negatív érzelmek hiánya) javítja a fizikai egészséget és a halandóságot. Ezek a tanulmányok is longitudinális vizsgálatokon alapszanak – mint az apácák esetén is volt -, amik a mintában részvevő embereket hosszabb időn át követik, így lehetővé teszik valós ok-okozati kapcsolatok vizsgálatát.

A pozitív érzelmeknek testi lenyomata is van, és hosszú távon megkönnyíti a stresszkezelést, a nehéz helyzetekkel való megküzdést. Ugyanígy, a negatív állapotok, mint a depresszió és a szorongás is, amellett, hogy lelki szenvedést okoznak, testi bajok okozói is, mint például a szívkoszorúér megbetegedése. A nyelv nagyon találóan fejezi azt, mint kapcsolódnak érzelmeink a szívünkhöz – nem csak magyarul, hanem más nyelveken is (heart ache, heart break, das Herz brechen). Fáj a szív, meghasad a szív – ez igaz lesz érzelmi és fizikai szinten is.

Izgalmas kapcsolódó kérdés az, hogy vajon a pozitív érzelmek mennyire alapvető személyiségjegyet tükröznek. Vannak olyanok, akik a szerencse csillaga alatt születtek, és örökletes hajlamuk van az optimizmusra és boldogságra? Erről majd egyszer máskor írok… hiszen ez égető kérdés annak megválaszolásában, hogy vajon tehetünk-e valamit a hosszú, testileg és lelkileg is egészséges életért.

Forrás:

Danner, D. D., D. A. Snowdon and W. V Friesen (2001). „Positive emotions in early life and longevity: Findings from the nun study.” Journal of Personality and Social Psychology 80(5): 804-813.

Diener, E. and M. Y. Chan (2011). „Happy people live longer: Subjective well-being contributes to health and longevity.” Applied Psychology: Health and Well-Being 3(1): 1-43.

Az örök élet titka és az apácák” bejegyzéshez ozzászólás

  1. Nagyon tetszik a posztod. A lényege nekem nem volt új, viszont maga a vizsgálat óriási. Egy kutató gyakran nem attól jó, hogy nagy tudományos ötletei vannak, hanem attól, hogy kiválasztván egy izgalmas kérdést, kitűnő módszertannal vizsgálja meg. Persze hogy, hogy nem, az ilyen, jó módszereket választó kutatók az eméletben is jók lesznek, mert nagyon mélyen ismerik a problémákat.

    1. Engem is lenyűgözött a módszertan – látszik is, hogy mennyit írtam róla.
      Az meglep, hogy téged nem lep meg a lényege… Lehet, h azért, mert ezt intuíciószerűen már mind tudtuk, sejtettük?

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .